Ma a török kávét vesézzük ki. A török kávé rettenetesen egyszerűen készül, feltéve, ha minden feltételünk adott. Kell hozzá egy dzsezve, ami egy hosszúkás réz edény, ebbe a finomra őrölt kávéport és a cukrot, esetleg kardamom-ot a vízzel felforrósítják, de nem forralják, ezt 2-3 alkalommal ismétlik. Zaccal együtt kínálják. Mi ennek az egyszerűbb megoldását választottuk, egyszerűen felmelegítettük edényben a kávéport a lángon cukorral, mivel dzsezve nem volt a láthatáron. Az elkészítés maga aránylag hosszú volt, nekünk 2 adagra 15 perc.

Főzés közben sikerült kicsit utánanézni az eredettörténetnek is, mivel ennek van ilyene. A 16. században a törökök kezdték el pörkölni a kávét, I. Szulejmán szultán idején. A kávéfőzés ezen módja pár év alatt kinőtte magát külön hivatássá, mondhatjuk ők voltak az ősbaristák.

Az értékelés. Miután lefőztük, nagyot kortyolva és fintorogva szedtük ki a zaccot a fogunk közül, ennek ellenére azt mondjuk, hogy teljes mértékben meglepett minket. Először is a sűrűséggel az alján, másodszor pedig az ízével. Nem rossz. Nem is jó, túl nyers a mi ízlésünknek, de nem rossz. A rossz az, hogy nem tudjuk elképzelni a módot, amivel jobbá tehetnénk, ez ennek a kávéfőzési módozatnak a csúcsa, a technológia már több száz éves, emiatt ilyen kiforrott a technika. Sajnos nekünk nem jó alap, de neked lehet, hogy kell ahhoz, hogy megtaláld az Ízt, ami Te vagy.