A borongós őszi időben sokszor van kicsit rosszabb kedvünk az átlagosnál, a rövidülő nappalokat bezárva töltjük munkahelyünkön, alig látjuk az éltető napfényt. Legtöbbünknek ilyenkor csak pár perc jut világosban a szabadban tartózkodni, ráadásul ott is nagyon hideg van. De mi rájöttünk mit lehet ilyenkor tenni a rosszkedv elűzéséért. Feleségemmel kiskutyáink szerető társaságába csak főzünk egy kakaós espressot tejhabbal, lekapcsoljuk a villanyokat és kortyolgatva nézzük a város fényeit. Mert minden, amire szükséged van, veled van.

Kicsi otthonom ajtajában munka után minden nap végén lázasan keresem a lakáskulcsom. Ma valahogy tovább tartott a szokásosnál. Az ajtó túloldaláról izgatott lihegés és szimatolás hallatszik, néha Bogi egy-egy jól hallható és összetéveszthetetlen ajtó alatti fújtatásnak ad hangot. Kutatásom sikerrel járt, bejutottam a lakásba.

A mi lakásunkba. A helyre, ahol tudom, hogy várnak, a helyre, ahol szeretnek.

Egyedüli emberi lény vagyok épp birodalmunkban. A feleségem ma csak később végez a munkával. A sötét lakásban két szőrös, összesen 11 kg-os vadállat ugrál térdmagasságban rám. Sétálni megyünk, póráz fel, zacskó kézbe, kulcs a zsebben, indulunk.

Hideg van ezért a művelet aránylag gyorsan halad, mindenki befejezi kis-nagy dolgát, majd felmegyünk. Kínosan hosszan tartó kulcskeresés után be is jutottunk mindhárman.

Az órára pillantva feleszméltem, hogy van még másfél teljes órám magányomban, nem tölthettem tétlenül. Irány a sarok. A sarok, a szentély, a kellemes, meleg, otthonos helye kis lakásunknak, ahol a nagy művek születnek. Tehát: kötény fel, fűszerek elő, korsók a kézbe, kávégép töltve, víz csurig, tej a kézben. Készen álltam a tökéletes íz megalkotására, amit apró szeretetmorzsákkal fűszerezve nyújthatok át álmaim asszonyának, amikor belép az ajtón.

Alkossunk. Mondani sem kell, hogy az embert ilyenkor kerüli el az ihlet, és csak meredten bámultam a korsóba csöpögő, azt már harmadáig töltő espresso-ra. Mit kéne tennem? Tegyek bele mandulát? Gőzöljek hozzá tejhabot? Vagy tejszín? Tejszínhab? Kétségeim közepette, receptek után kutatva, hosszas percek néma csöndje és hangos farokcsóválása elteltével sikeresen elszundítottam.

Feleségem selymes bőrének érintése ébresztett és két korsónyi jéghideg isteni vaníliafagylaltos kávé illata rántott vissza a valóságba. A szeretet az, ami mindig megadja az ihletet, de néha csak az egyik fél tudja befejezni, amit a másik elkezdett. Néha ő találja meg az én napom ízét, az ízt, ami vagyok.

Ha érdekelne több kutyás sztori kis életünkből, a Panelkutyákon megtalálod.

Megtaláltuk, kigondoltuk, elterveztük, megcsináljuk.
Pár szó ami a cikksorozatot jellemzi.

Találtunk egy ötletes képet, egy infografikát, ami bemutat 38 féle kávékészítési módozatot, igazából teljes egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége, megmutatja a kávé nevét, a képét, hogy miből mennyi kell belőle és milyen sorrendben rakd össze, miben kínáld.

Kigondoltunk egy kis sorozatot, amiben ezeket elkészítjük, mert mi is szeretünk kísérletezni, imádjuk kutatni a jobbat, folyton fejlődni és fejleszteni a kávé élményét, szeretünk nevetni, ha egy-egy főzet nem úgy sikerül, ahogy mi azt elképzeltük, ezért úgy gondoltuk belevágunk Értetek, Magunkért, a Kutatásért.

Elterveztük, hogy minden egyes kávét külön értékelünk, megmutatjuk hogy készítettük, megosztjuk veletek, amit tudunk az adott italról, elmondjuk, hogy milyen élményként éltük meg és hogy mivel tudjuk még elképzelni, mit raknánk bele vagy vennénk ki belőle.

Megcsináljuk ezt a sorozatot! Igyekszünk rendszeresen összeülni és közösségi élményként megélni ezeket a pillanatokat és rendszeresen csepegtetni nektek is az élményből, tesszük ezt mindazért, hogy segítsünk Nektek a kutatásban, hogy tapossunk ki egy kis ösvényt a keresgélés útján, hogy megtalálhasd az ízt, ami Te vagy.

Mindenki kelt már bal lábbal. Ma reggel én sem a legjobb formámban ébredtem. Hajnali 5:13, felébredek. Magamtól, üdén, frissen, nyújtózva, ahogy a reklámokban szokás és rápillantok az órámra. Pár másodperc fókuszálás után sikeresen megállapítom, hogy van még 2 csodálatos perc az ébresztőóra hangjáig, de mire ez eljutott az agyamig már rég szundikáltam. Majd az óra megszólalt. Hangosan. Nagyon, nagyon hangosan. Kinyomtam, majd "Mint akin átment a kamion" érzéssel kimásztam az ágyból.
Kinyitottam a hálószoba ajtaját, visszapillantottam édesen szundikáló feleségemre, majd mire észbe kaptam két apró, szőrös, enyhén kutyuska illatú, de kedves teremtés már a derekamnál ugrált. Gyors simiosztás, majd egy határozott lépés előre. Előre, ahol kisebbik ebem nagyobb tócsája várt rám, amit onnan lehetett tudni, hogy lépésem után büszke farokcsóválással jelezte tulajdonjogát a remekmű felett. Hiába, ha későn ébredsz felborítod kiskölykeid napirendjét is, ezt ajánlanám kölyökkutyus gazdik figyelmébe, a napi rutin az első! Gyors felmosás és pár suttogva elkántált nemszabadrosszkiskutyusvoltál után én is elvégezhettem dolgomat.
A reggeli zuhany energizáló hatása sem maradt el... Ismeritek az érzést, amikor jégcsaphidegből vált konkrétan espresso főzésre alkalmas hőmérsékletűre a víz, mert hozzányúltál egy picit a csaphoz? Nos, ha reggelem első íze még nem is, de én már megpörkölődtem. Miután a forrázásból visszamaradt maradék hajamat is sikeresen beállítottam, elindulhattam a saját szentélyem, az isteni ízek és a kávé oltára felé, ahol szeretett feleségem már törölközőbe csavart hajjal várt rám.
Várt és főzött. Kávét. Kávét, ami habos, tejes, kakaós, csepp fahéjjal, csokoládé sziruppal a tetején, mely szív alakot formál. Leültem, belekortyoltam és minden morcos gondolatom elszállt. A korán/késve kelés fáradalma, a késés okozta stressz, a kisebb idegbaj a pocsolyába lépés miatt, a reggeli takarítás, a leforrázott bőröm égő fájdalma mintha egy varázsütésre tűnt volna el... Csak a jó íz és a szeretet maradt. :) 

Gondolkoztatok már, hogy egy kávés blognak milyen lehet a saját kávésarka?

Érdekelne, hogy milyen emberek lehetnek? Talán baristák? Esetleg kávéfőző mesterek?

Szerinted régóta a szakmában vannak?

Szeretnénk kicsit foglalkozni a tévhitek elkergetésével, nem vagyunk baristák (sajnos) és nem vagyunk kávéfőző mesterek (a kávéházak szerencséjére). Hétköznapi emberek vagyunk, akik szeretik a kávét, imádják az ízek kavalkádját alkotás közben és megszállottan keresik a saját maguk ízét és hangját. Teljesen hétköznapi életet élünk, amiből ihletet és kreativitást merítünk, mind az íráshoz, mind a fotózáshoz, mind pedig a kitartó kutatáshoz, hogy mi magunk is megtaláljuk a tökéletes ízt. A szürke hétköznapokat a kis kávésarkunk színeivel, az ízek festékével, a hozzávalók sokszínűségével igyekszünk feldobni. Szeretjük az új dolgokat, a finom italokat, a jó ételeket és természetesen az étkezés utáni kávét is, nem csak a reggeli kényszeres fogyasztást. Mi is szürke morcos árnyékalakokként kelünk fel reggelente és indulunk el a laborba, hogy megalkossuk napunk első ízét, ami kellemesen, néha kellemetlenül elkísér minket egész nap a munkába.

A kis szentélyünk (tényleg kicsi) felszerelése is szerény. Nem áll másból az egész, csak pár csészéből, kávéból, egy kis espresso gépből és egy apró kotyogósból. Nyilván kell a kotyogós, ha az embernek kell egy erősebb löket mi arra esküszünk, de ebéd után csak szigorúan espresso. Pár képben összefoglaltunk nektek, hogy milyen is egy kávés blog szentélye: kicsi, kevés dolog van benne, de hatalmas élményt szerez minden alkalommal, amiből természetesen mivel kávérajongók vagyunk természetesen elég sok van.

Tehát a szentélyünk:
A képeket készítette: Nemes Tündi

1. A legnagyobb kávérajongók a skandináv népek.
Nem hinné az ember, de északon fogy a legtöbb kávé emberekre levetítve, de belegondolva érthető, ha kell egy kis reggeli melegség a nagy hidegben. Mellesleg Norvégia vezet.

2. A kávé a második legnagyobb forgalmú termék. Az első a kőolaj.
Azért érdekes belegondolni, hogy az autónkat és minket is egy kétes színű folyadék hajt.

3. A kávé név arab eredetű, azt jelenti "a bab bora".
Akkoriban kicsit máshogy tekintettek a dolgokra, ezt a következő is alátámasztja.

4.Angol asszonyok 1674-ben kénytelenek voltak petíciót beadni a kávéházak ellen, ugyanis férjeik kocsma helyett itt töltöttek el sok időt. Ezek az angolok...

5.Ha az autót nem is, de mozdonyt már hajtott kávé, a nagy gazdasági világválság alatti túltermelésben ezzel fűtötték a gőzmozdonyokat.

6.Ha reggel nem is ez fog minket felkelteni, de van amit felébreszt: a nem rendszeresen kávéfogyasztó hölgyek nemi vágyát tudja feltüzelni ez a forró ital.

7.Az első kávéház Isztambulban nyílt 1471-ben, azóta a kávéházak napjainkban is sorra nyitják kapuikat. Véletlen? Nem hinném.

8.Itthon is régóta hódolunk a kávéfogyasztás szép szokásának, ugyanis az első magyar kávéház 1714-ben nyílt.

9.Tudjuk, hogy az 1848-as forradalom, is kávéházból indult, de ezenkívül a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is kávéházakból indult.

10. A nyolcvanas években elindult egy kezdeményezés, hogy ünnepeljük a kávét és a kávéfogyasztás kultúráját, a kezdeményezést a Japán kávéfogyasztók indították el. 2009.szeptember.29.-óta pedig minden évben ekkor van a kávé világnapja.

11. A kávé egy gyümölcs.
Nem hitted volna igaz? Piros és nagyjából úgy néz ki, mint a cseresznye.

12. Egy felmérés szerint a kávéfogyasztók az első 5 évben ízesítik a kávét tejjel, cukorral és hasonló dolgokkal, majd később megtanulják értékelni az igazán jó kávé ízét.

A kezdeti szentély a hely, amit kialakítasz az első alkalommal, mikor a lakásodat otthonnak érzed. Nem kell, hogy másból álljon, csak alapvető eszközökből, egy kotyogóból, pár régi, de még jó csészéből, ami akár  több szettből is állhat, néhány alátétből és egy csomag kávéból. Nem a felszerelésedtől lesz a kávésarkod az a hely ahol a legjobb kávé élménye ér, hanem attól, ahogy azt a kávét elkészíted, szeretettel, odaadással.

A fotót készítette: Nemes Tündi

Ezzel szeretnénk bemutatni blogunkat, ahol minden a kávé körül forog és mozog, a kávésarkunkat, a saját szentélyünket igyekszünk megosztani veletek, ahol nem a baristák titkos fogásait fogjuk nektek bemutatni, hanem a kávé főzés és fogyasztás igazi élményét, az ízt, ami az otthonod esszenciája, ami Te vagy.